Keresés ebben a blogban

2017. szeptember 10., vasárnap

Hitrendszereink a dühös érzelmek hátterében – ThetaHealing® az indulatkezelésben


Világunkat olyan hitrendszerek hozzák létre, a viselkedésünket pedig olyan meggyőződések táplálják, amelyeket tudatos és tudattalan szinten igaznak vélünk. Ezek a hitrendszerek befolyásolják gondolatainkat, érzelmi reakcióinkat, döntéseinket a hétköznapokban. Ha például az a tudattalan meggyőződés bújik meg életünk eseményeinek hátterében, hogy a világ veszélyes, nem biztonságos és ellenséges, nincs benne semmi meglepő, hogy olyan életeseményeket és kapcsolatokat teremtünk, amelyek ezt a hitünket visszaigazolják. Ez a tudattalan működésének egyik alapszabálya. Ha bántalmazó, kötekedő, agresszív szüleink voltak, és gyakran kerültünk az áldozat szerepébe gyermekként, felnőttként újra és újra szembetaláljuk magunkat az áldozat szerep problematikájával. Ebben az esetben a terápia egyik központi része, hogy meggyógyítsuk, ami nem enged bennünket kilépni ebből az áldozat szerepből. Meg kell tanulnunk tudatosítani, felvállalni és megengedni magunknak valódi szükségleteinket, hogy ennek megfelelően teremtsük újra az élethelyzeteinket.

2017. május 10., szerda

Játékos mindfulness gyerekeknek


Miért hasznos a mindfulness technikák rendszeres gyakorlása az indulatkezelésben? A válasz nagyon egyszerű, a mindfulness gyakorlatok segítenek elcsendesíteni a zaklatott gondolatokat, az "itt és most" megtapasztalásával növekszik a tudatosságunk, és könnyebben tudunk a megfigyelő jelenlét bölcsességével rátekinteni zaklatott érzéseinkre. A hatékony indulatkezelés egyik kulcsa, ha a jelenlét megtapasztalását napi szokásunkká tesszük. Mindez természetesen nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek számára is hatékony segítség. Íme, néhány játékos mindfulness gyakorlat, ami segít megtanítani gyermekünknek, hogyan figyeljen a légzésére, és élesítse ki a figyelmét a jelen pillanat érzékelésére egyszerűen és mókásan.

2017. március 12., vasárnap

Minél többet anyázunk, annál bunkóbbak vagyunk? Francokat!


Döbbenetes, hogy a mai fiatalok milyen csúnyán beszélnek! Bazdmegelnek, anyáznak, geciznek és sértő beceneveket adnak egymásnak. Mégis mire jó ez? - fakadt ki a minap egy buszmegállóban ácsorgó középkorú nő barátnőjének, miután elvonult mellettük egy hangoskodó gyerekbanda. A trágár kifejezések használatát bizonyos körökben egyszerűen jó poénnak tartják, ezen kívül azonban nem sok értelmük és funkciójuk van. Más az, amikor azért káromkodunk, hogy érzelmi egyensúlyban tartsuk magunkat. A szitkozódás ugyanis indulatból fakadó verbális kifejezése többek között a bennünk rejlő dühnek, fájdalomnak, csalódottságnak, iszonyatnak vagy irigységnek, azaz célja - többek között - a feszültség oldása. De mi másra jó még egy kiadós káromkodás? Egyáltalán mióta csináljuk? És hogyan választjuk ki a helyzethez „illő” szitokszavakat? Ha kíváncsi a válaszokra, görgessen tovább!

2017. január 18., szerda

Ne dühöngj, legyél jelen! - Mindfulness a hétköznapokban


A mindfulness egyre népszerűbb gyakorlási út, ami arra tanít, hogy megtanuljunk a testünkre és a környezetünkre figyelni, vagyis teljes figyelmet szenteljünk annak, ami a jelen pillanatban történik. Mindezt szelíd és nyitott elmével, mantra gyakorlás, keresztezett lábú ülés és egyéb előkészületek nélkül. A mindfulness gyökerei a buddhista hagyományokhoz nyúlnak vissza és mintegy két és fél ezer eves múltra tekintenek vissza. Gyakorolhatjuk meditációban, amikor a légzésünkre, a gondolatokra, érzésekre, érzetekre és hangokra figyelünk. Sőt vezetés közben, vagy beszélgetés, edzés vagy evés közben is alkalmazhatjuk. Előnye, hogy csökkenti a stresszt, feloldja a feszültséget, és tisztánlátással ajándékoz meg, ami a problémamegoldásban van nagy segítségünkre. Segít, hogy magunkkal és másokkal is türelmesebbek legyünk.

2016. december 31., szombat

Királyi út az indulatkezelésben – Tihar börtönében a rabok is meditálnak


Hogyan hat a meditáció az agresszív, erőszakos gondolatokkal terhelt elmére? A legjobb példa erre az a kezdeményezés, ami Tiharban indult útjára közel 25 éve, a világ egyik legnagyobb börtönében. Az Új-Delhi külvárosában található intézményben több, mint 10 ezer elítélt töltötte bűntetését a mintegy fele ekkora befogadó képességű épület komplexumban. Erőszakos börtön hierarcha, brutális agresszió, a legkeményebb fenyítések súlyosbították a rabok helyzetét.

2016. augusztus 28., vasárnap

Borderline? – Egyik dühös árnyéklényünkről címkézés nélkül


Egy kicsit mintha magára ismerne Marylin Monroe soraiban? Úgy érzi, csupa szenvedés az élete a párkapcsolatában? Hangulati változékonyság hullámvölgyeit tapasztalja magán, ami szinte egyik pillanatról a másikra veszi az irányítást? Dühkitörésekkel tiltakozik, ha valami nem az elképzelése szerint történik otthon, ugyanakkor fél, hogy elhagyja a párja, akit egyszerre tud csodálni és gyűlölni is? Bántalmazástól szenved vagy éppen ellenkezőleg zsarnok módjára uralkodik a kapcsolatában, de úgy érzi mindez a párja miatt történik? Gyakran bizonytalan magában, és az is előfordul, hogy agresszióját nemcsak mások, hanem saját maga ellen fordítja többek között alkohol- vagy, drogfogyasztás formájában? Többször is a szakítás szélére sodorta már a kapcsolatát, esetleg állandó szakítások és békülések közepette élnek? Legfőbb ideje megválaszolni a kérdést, mi történik tulajdonképpen!

2016. április 7., csütörtök

Önbizalomhiány = féltékenység? Terápiával az indulat ellen



Aki soha nem volt féltékeny, nehezen érti meg, mi szítja ezt a szenvedélyt, aki pedig küzd vele, nagyon nehezen tud szabadulni a szorításából. A szakértő szerint a féltékenységet érdemes indulatkezelési problémaként vizsgálni, aminek a hátterében egy kiemelkedően erős érzelem áll. Az, hogy miképp lehet lecsendesíteni, nagyban függ a féltékenység típusától. 

E. Tóbiás Sára pszichológus indulat- és agressziókezeléssel foglalkozik, tapasztalatai szerint az indulatosok közül nem mindenki féltékeny, de aki féltékeny, az jellemzően mind impulzív alkat. A féltékenység mindenkit szenvedélyessé tesz, elsöprő erejű indulatok szabadulnak fel, nem véletlen, hogy olyan gyakori a szerelemféltésből elkövetett bántalmazás. A féltékenységben mindig ott van a szerelemféltés, a birtoklási és a másik kontrollálása iránti vágy. A forgatókönyvek esetenként változnak, de az alapvető mintákat kirajzolja az, hogy az érzelemnek van-e valós alapja, vagy csupán téveszme.

2016. február 27., szombat

Ha elgurul a gyógyszer... Indulatkezelés kulturáltan




Amikor valaki sakál módjára üvölt egy apróság miatt, vagy dühében falhoz vágja a telefont , akkor azt mondjuk rá, hogy nem komplett, dúvad, bolond. Kicsit finomítunk, ha egy szerettünkről van szó; ilyenkor az illető heves vérmérsékletű, indulatos. Egyik sem pozitív tulajdonság, pedig a szakértő szerint az indulat termékeny energia, csak megfelelő mederbe kell terelni.

Az indulatkezelési probléma sokszor temperamentumbeli sajátosság, alapvetően olyan versengő alkatokra jellemző, akikben nagyon erős a dominanciára való hajlam. Baj akkor van, amikor az indulatok a megoldatlan feszültségek, konfliktusok miatt rossz irányt vesznek. Ez nemcsak a dühös ember környezetének megterhelő, hanem az indulatait nehezen kezelő felet is bántja, hiszen amikor tisztul a köd, pontosan látja, hogy mi történt. (Még ha nem is vallja be.) Egy lendületes, impulzív alkat – aki a statisztikák szerint nagyon sokszor vezető beosztásban dolgozik, vagy irányító szerepet tölt be – gyakran szembesül azzal a problémával, hogy a saját energiáit nehéz egyensúlyban tartania.

2015. szeptember 27., vasárnap

Minden, amit jó tudnia, ha gyakran dühbe jön

 

Előfordult már, hogy mérhetetlen dühöt érzett valaki vagy valami iránt, mégsem tudta megfogalmazni, hogy pontosan mi is váltotta ki önből a heves indulatokat? Pedig ahhoz, hogy jól kezeljük érzelmeinket, fontos tudnunk, mi áll azok hátterében. Érdekes és hasznos tényeket gyűjtöttünk össze a haragról, és azt is eláruljuk, legközelebb mit tegyen – vagy mit ne –, amikor nagyon begurul.

Örököljük az agressziót?

„A temperamentum a személyiség biológiai magva, amely már korai életkortól mindvégig meghatározza az egyén érzelmi reaktivitását, aktivitásszintjét és gondolatvilágát. Gyakori tapasztalat, hogy az impulzív, agresszív dühkitörésre hajlamos szülők hasonló temperamentummal megáldott gyermeket nevelnek, de persze arra is bőven akad példa, amikor teljesen eltérő lelki alkattal rendelkezik a gyermek. Az öröklött lelki alkat esetében a szülő mintha saját gyermekkori önmagára ismerne saját csemetéjében. Az öröklött tulajdonságok az erőszak génjéhez hasonlóan ugyancsak felülírhatóak, alakíthatóak, akkor is, ha nagyobb tudatosságot, és több energiát igényel a változás – mondta a Díványnak E. Tóbiás Sára pszichológus, agressziókezelési tanácsadó.

2015. május 26., kedd

Amikor a ferde az egyenes - A passzív-agresszív személyiség lélekrajza


„Nem tudtam, hogy mostanra kérted.” „Jaj, csak vicceltem!” „Ennél te okosabb vagy azért….” „Nekem aztán édes mindegy.” „Persze, persze, habár…” Ismerős fordulatok? Akitől ezeket az idegesítő mondatokat halljuk, gyakran úgy ismerjük az illetőt, hogy nem vállalja a felelősséget saját tetteiért, és könnyedén hibáztat másokat, ráadásul mást mond, mint, amit tesz. Látszólag együttműködik velünk, mégis szabotálja a közös munkát. „Rajtam nem múlik… - halljuk tőle, aztán persze mindig valamilyen akadálya akad annak, hogy teljesítse feladatait. 

A passzív-agresszív típusú személyiséggel bizony nehéz az élet, csupa düh és gyötrelem kíséri a vele való kapcsolatunkat. Mindig az a baj vele, hogy mást mond, mint amit tesz, és valahogy képtelenség vele őszintén beszélni. Hogy kivel is állunk szemben pontosan? Egy makacs szabotőrrel, aki ellenséges hozzáállását a legritkább esetben fejezi ki szemtől-szembe. Ferdít, púderez, és mindig ellenérvekkel rukkol elő, valahogy sehogy sem akaródzik neki egy közös cél érdekében munkálkodni, legyen az munkahelyi helyzet vagy párkapcsolati szituáció. Rosszindulatú pletykafészek, stílusa jellemzően szarkasztikus, mindig ugrat másokat és mindenféle módon kritikával illeti azokat az ötleteket, amik nem az ő fejéből pattantak ki. Kényelmetlen elvárásokat támaszt másokkal szemben, sokszor figyelemre sem méltatja környezetét, sőt pimaszul megtagadja saját felelősségét, ha számon kérjük rajta ígéretét. Elfelejt, vagy visszatart fontos információkat, általában másokat hibáztat, ha valami balul sül el, és mindig talál rá módot, hogy kibúvót találjon vállalt feladatai alól. Mi több, előszeretettel tetszeleg az áldozat szerepében, szereti gyengének mutatni magát, csak hogy törődést és figyelmet kolduljon magának. Valójában pedig bizalmatlan, és bizonytalan saját alkalmassága és kezdeményezőképessége tekintetében, nehezen kezelhető ambivalens személyiség, amelynek a gyermekkorba nyúlnak vissza a gyökerei.